A hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap.
Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.
A lényeg viszont, hogy ezennel vége a farsangi időszaknak, a buliknak, partiknak, táncmulatságoknak. Innentől húsvétig nem illik bált, vagy bármilyen zajos örömködést rendezni.
Hát maradjunk picit csöndben és a nagy rohanásban néha figyeljünk befelé is.
PS: azért ne keseredjetek el, holnap torkos csütörtök. :)
Hamvazó szerda... és még ezer más hókusz-pókusz! A katolicizmust kifelé élik, nem befelé. Hamvazó szerdán a turai plébános végigjárta a híveit -- és hatalmasat kaszált...
VálaszTörlésNa, ez a napom is jól kezdődik...
---------
Téged, persze, továbbra is szeretlek.
Még jó, hogy írtad a torkos csütörtököt, már épp kezdtem örömtelennek érezni az egészet, pedig hamarosan jönnie kell a tavasznak, és az nagyon jó lesz. Már csak azért is, mert Veszprémben kezdjük. ;)
VálaszTörlés